kiáltó
kiáltó (melléknév)
Átvitt értelemben: Szembe ötlő, élénk, rikító.
Kiáltó hegy, mely nagy síkság közepén fekszik. A kiáltó szín, élénk, rikító.
Kifejezés
Égbe kiáltó: Nagymérvű.
Pusztában kiáltó: Személy, akinek szava minden eredmény nélkül hangzik el.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.