kihall
kihall (ige)
1. Kívül is érzékel; benti helyről érkező hangot távolabb is felfog.
Halkabban, mert anyám mindent kihall a konyhába. A zenét kihallottuk egész az utcáig.
2. Önálló hangot érzékel ...
3. Beszéd közben érzékel ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.