kiesik
kiesik (ige)
Kifelé hull; (tárgy, anyag) egy felületen, határon kívülre leszáll, pereg.
A kendőm kiesik az ablakon. A vásárló zsebéből kiesett a tárca. A titkárnő kezéből kiesett a könyv.
További részletezés
1. Egy rész elválik a többitől; egy beillesztett, rögzített tárgy egy külső hatás vagy belső változás következtében kimozdul és lehull a fogás, szorítás megszűntével.
A rázós úton kiesett a szekér kereke. Az öltönyöm kiégett, egy tenyérnyi darab kiesett belőle.
2. Nem vehet részt ...
3. Folyamatból kimarad ...
4. Távol található ...
5. Veszteséget szenved ...
6. Kizökken a lelkiállapotából ...
7. Erősen és sokáig hull ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.