Tartalom

kibújik

kibújik (ige)

1. Lehajolva kijön, erősen előregörnyedve kimegy, kimászik egy fedett vagy zárt, szűk helyről.

A macska kibújik az ágy alól. A kisfiú kibújik a bokor mögül. A mókus kibújik az odújából.

2. Átmászva kijut ...

3. Gyorsan levesz ...

4. Bajból kimenekül ...

5. Kinő és megjelenik ...

6. Nem tesz meg ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.