Tartalom

kibukik

kibukik (ige)

1. Fejjel előre kiesik egy járműből vagy zárt helyről. Hirtelen elbillenve ledől.

Az óvatlan kocsis a nagy kátyúnál kibukott a kocsiról. A felállított vasalódeszka kibukott a szekrényből, amikor kinyitottam az ajtót.

2. Elégtelennek bizonyul ...

3. Hirtelen előtűnik ...

4. Láthatóvá válik ...

5. Hirtelen kitudódik ...

6. Idegileg összeroppan ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.