Tartalom

kiabál

kiabál (ige)

Kiáltozva hangoskodik; hosszabb ideig vagy egymás után többször kiált.

A részeg társaság hazafelé menve kiabál az utcán. A friss újságot lobogtató rikkancs kiabál az utcán.

További részletezés

1. Nagyon hangosan, a szavakat kiáltva beszél; lármázik.

A nagyot halló ember közelében sokan kiabálnak. Ha a telefonban rosszul halljuk a másik felet, akkor egyszer csak azon vehetjük észre magunkat, hogy kiabálunk.

2. hangosan hirdet ...

3. magas hangot ...

4. Nagyon feltűnik ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.