kerengő
kerengő (főnév)
Építészet: Körfolyosó; román stílusban épült kolostor udvarát körülvevő, és a kolostort a templommal összekötő oszlopos, négyszögletes alaprajzú fedett folyosó, amely az udvar felé rendszerint nyitott.
A szerzetesek a kerengőben sétálva elmélkednek. A kerengő a kolostorral együtt épségben fennmaradt.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
kerengő (melléknév)
Körbe, körbe járó (személy, élőlény, tárgy, dolog); lásd: keringő (melléknév).
A táj fölött kerengő sas zsákmányt keres. A Nap körül kerengő bolygók különböző idő alatt teszik meg útjukat.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.