kelebólál

Tájszó: Jön-megy; fáradtan vagy tájékozatlanul, rendszerint egy tárgyat, dolgot keresve ide-oda jár, nagy területet összevissza bejár.

A lány hiába kelebólált az udvaron, de csak nem találta az elveszett gyűrűjét. A turista egész délelőtt az óvárosban kelebólált, amíg ráakadt az eldugott múzeumra.