kartács
kartács (főnév I.)
Régies: Gyapjútisztító gereben, ami kör vagy vonal alakba rakott vasfogakkal van ellátva.
Egy kartács segítségével fésülték simára a kendert. A kartács szétválasztotta az erős rostokat a törékeny növényrészektől.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
kartács (főnév II.)
1. Történelmi: Szétszóródó lövedék; apró ólomgolyókkal vagy vasdarabokkal töltött, vékony bádog falú tüzérségi lövedék. Közvetlenül az ellenség előtt robbant, és kúp alakú teret szórt be. Közelről jövő támadás elhárítására használták.
A kartács sok ellenséget sebesített meg, ha a közelükben robbant. A kartácsot 200–300 méterre lőtték ki, és hatékony fegyver volt.
2. Ágyútűz használata ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.