Tartalom

kalapál

kalapál (ige)

1. Szerszámmal ütöget; nyeles eszközzel ver, lapít. Erős ütésekkel bever, alakít, készít egy tárgyat.

Az ács szögeket kalapál a fába. A kovács patkót kalapál a műhelyében.

2. Kopogva dolgozik ...

3. Hangosan kopog ...

4. Mást ver ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.