kalapács
kalapács (főnév)
1. Nyeles ütőszerszám, amely kovácsolásra (tömörítésre), törésre, szögbeverésre használható. Egyik végén sima vagy legömbölyített, másik végén ék alakú, hasábszerű vasfejből, és ennek közepébe merőlegesen beillesztett, a fejnél hosszabb nyélből áll.
A kőműves kalapáccsal alakítja a falba építendő téglát. A cipész kalapácsával üti be a faszegeket a bakancs talpába.
2. Nyeles eszköz ...
3. Alakformáló berendezés ...
4. hallószerv része ...
5. Sporteszköz ...
6. Hangszer része ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.