külsőség
külsőség (főnév)
Látványos rész, ami kísérő részét adja egy cselekvés, folyamat, tevékenység formájának. Ez általában hagyományos, szertartásos tárgyi kellékekből és cselekvésekből áll.
Az egész kenyér megszegése előtti keresztrajzolás egy külsőség. A fenyőfaállítás egy karácsonyi külsőség. Az ünnepeken önálló jelentéssel rendelkező külsőséget használunk a hagyomány részeként.
További részletezés
1. Üres formaság, amelynek nincs különösebb tartalma; megszokásból használt kellék vagy elvégzett cselekvés, amelynek már nem ismert az eredeti feladata; formaság.
Az állami vezetők megtapsolása már csak külsőség. A vallási szertartások sok eleme olyan külsőség, aminek nem ismerjük az eredeti értelmét.
2. Lényegtelen elem ...
3. Távoli földterület ...
4. Külső körülmény ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.