jobbágy
jobbágy (főnév)
1. Telkes paraszt, földműves a feudalizmus idején, aki a földesúrtól kapott földön gazdálkodott, és neki ezért cserébe különféle kötelezettségekkel tartozott (adófizetés, robot).
A jobbágy a középkor végén földesurának termény- és pénzadóval, valamint munkabeli szolgáltatásokkal tartozott. A jobbágy a földesúr tulajdonában levő földet is művelte. A jobbágy tizeddel adózott az egyháznak is.
2. királyt szolgáló nemes ...
3. Alárendelt személy ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
jobbágy (melléknév)
1. Telkes parasztok közé tartozó (személy), általuk lakott (hely), velük kapcsolatos (épület, tárgy, dolog), rájuk jellemző (viselkedés, gondolkodásmód).
A jobbágyföldek a falu határában voltak. Az adókat jobbágytelkenként kellett megfizetni. A jobbágyszellemre az alázatosság volt a jellemző.
2. királyt szolgáló nemes ...
3. Alárendelt személyre jellemző ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.