jelző

1. Jelzésre szolgáló eszköz.

A jelző szabad utat mutatott a vonatnak. A könyvjelzőt betette a lapok közé.

2. Nyelvtan: A jelző pontosítja, leírja az utána szereplő főnév tulajdonságait; megmondja, hogy a szóban forgó személyből, dologból hány darab van; illetve közli a személy, dolog tulajdonosát. A jelző a névben szereplő pontosító szó vagy kifejezés.

nagy, gyors, okos, láthatatlan, valamilyen, némelyik, bármekkora, egy, millió, pár, tucat, mindkét, fél, tizedik, sok, valamennyi, akárhány, több, számos

állandó jelző, díszítő jelző, ismétlődő jelző, kísérő jelző

Egy főnévvel, tulajdonnévvel gyakran együtt használt melléknév vagy melléknévi kifejezés (avagy jelző), ami a személy vagy dolog egyik jellemző vonását emeli ki, és mindig ismétlődik a név említésekor.

Néhány állandó jelző: Az igazságos Mátyás fekete serege elfoglalta Bécsnek büszke várát.

birtokos jelző

Tulajdonos. A hozzá kapcsolódó tulajdon tulajdonosát jelzi. Ez egy pontosító (név, avagy főnévi kifejezés, plusz a nevet tulajdonossá alakító toldalék, amit el is hagyhatunk).

a molnárnak a háza, Éva almája, a főnök embere

jelző kifejezés

Főnevet pontosító kifejezés.

a nagyon gyors autó, egy ritka nagy szerencsével elért eredmény, néhány alig hallható hangfoszlány

jelzői mellékmondat

Melléknév kifejezéssé alakított mondat.

Erejét nem kímélve rohanó ló nyerte a versenyt.