jelenlét
jelenlét (főnév)
1. Egy hatást gyakorló viselkedési mód, amelyet a személy büszkesége, önbizalma és tisztessége jellemez. Ez annak a képességnek a megnyilvánulása is, hogy képes érzékelni és megtapasztalni a körülötte lévő térben megjelenő személyeket, az ott történő akciókat és az ott lévő dolgokat az azoktól való elszigetelődés kényszere nélkül, azaz anélkül, hogy hozzákapcsolná a múltat, a múltban történteket, így az elméből érkező gondolatokat, impulzusokat nem keveri ebbe bele.
A tanár jelenléte azonnal fegyelmet parancsolt az osztályban. A nagy vezetőknek mindig jól érzékelhető jelenlétük van. A jelenlét fontos az életben, mert csak így tudunk tudatosan okozni valami jót.
2. érzékelhetőség ténye ...
3. Anyag megléte ...
4. Lélekjelenlét ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.