hí
hí (indulatszó)
1. Népies: Kellemetlen meglepetést fejez ki.
– Hí, a teremtésit, ezt elrontottam! – csapja össze a kezét a gazda. – Hí, de megkelt a tészta – nézi az asszony a konyharuha alatt a tésztát.
2. Csodálkozást fejez ki ...
3. Éles fájdalom kifejezése ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
hí (mondatszó)
Tájszó: Gyí!; igavonó állat, főleg (kocsi elé befogott) ló biztatása indulásra.
– Hí! Indulj már, Ráró! – fogja meg a gyeplőt a kocsis. – Hí! Hí! – biztatja a nehezen induló lovat.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
hí (ige)
Tájszó, régies: Közeledésre szólít fel; magához rendel, kér vagy kéret. Lásd még: hív.
Az asszony a beteghez hí egy orvost. A kapuban álló szomszéd arra vár, hogy a házból híja már valaki őt.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.