hurkol
hurkol (ige)
1. Csomóz; kötelet, madzagot, pányvát bogra köt. Kötélből gyűrű formát köt, amely a kötél húzásától könnyen szűkebbre szorul, és ráfeszül a körülvett tárgyra.
A tengerész kötelet hurkol az árbocrúd köré. Az asszony a varrócérnát hurkolja.
2. Csomóval rögzít ...
3. hurkot csinálva hímez ...
4. Szövetet készít ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.