horgol
horgol (ige I.)
Kézimunkázik; fonalból horgolótűvel egymásba kapcsolódó hurkokat képezve készít egy ruhadarabot, terítőt, mintát, illetve így készült díszítő elemmel díszít.
Az asszony esténként egy kesztyűt horgol. A nagymama a terítő közepére egy csillagot horgol.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
horgol (ige II.)
Népies: Zaklat, hergel; egy személyt rendszerint ingerelve, bosszantva zavarba próbál ejteni.
A nagypapa cseles feladványokkal horgolja az unokáját. A fiú néha zavarba esik, de nincs ellenére az, ha az öreg horgolja őt.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
horgol (ige III.)
Népies, régies: Indulatosan morog egy ember vagy állat; dühösen, acsarkodik; herreg.
A kutya vicsorogva horgol a csizmás idegenre. A férj megszokta már, hogy a felesége gyakran horgol ellene.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.