honorácior

Történelmi: Értelmiségi réteg a késői magyar rendi társadalomban; nem nemesi származású, de értelmiségi foglalkozása révén a jobbágynál jobb társadalmi helyzetben levő tanult személy, különösen ügyvéd, orvos, mérnök, lelkész.

A honoráciorok nagy szerepet játszottak a reformkorban is. A lakosság között számom tartották, hogy hány honorácior él egy településen.