holt
holt (melléknév)
Mozdulatlan (test, tömeg, eszköz), ami nem mutat változást, amit nem hat át az élet, természetes mozgatóerő, megszokott működés.
A holt embert tisztességgel eltemetik. A holt anyagot csak az élet képes megeleveníteni. A holt mederben nem folyik a víz. A holt táj csendje nyomasztó lehet.
Lásd még: halott
További részletezés
1. Élettelen testű (személy), akinek a teste már nem él, meghalt, elhunyt.
A baleset után egy holt ember maradt az úton. A holt áldozatot letakarják.
2. Semmivé lett ...
3. Mozgást nélkülöző ...
4. Használaton kívüli ...
5. legnagyobb fokú ...
6. Pangó ...
7. Kiszáradt ...
8. Nem égő ...
9. Élettelen dolgok ...
10. Érzéketlen ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
holt (főnév)
Halott ember, akiből már elszállt a lélek.
A holtat elvitte a halottszállító, miután megvizsgálta az orvos. A holtat a rokonság a családi sírboltban helyezi el örök nyugalomra.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.