hiú
hiú (melléknév)
Érték nélküli (dolog), értelmetlen (próbálkozás), beteljesíthetetlen (kívánság), vagy valós érték nélküli, rátarti (személyiség, megjelenés).
A hiú ember úgy fut a divat után, ahogy a széljárás. A hiú hencegőt a háta mögött kinevetik. A hiú szólamok nem lelkesítenek senkit sem. A hiú remények csak szívfájdalmat okoznak.
További részletezés
1. Beképzelt (személy), aki valóságos vagy vélt adottsága, képessége tudatában magát túlságosan sokra tartja, tetszelegve csodálja, és elvárja, hogy mások is elismerjék, dicsérjék.
A hiú ember nem számíthat őszinte elismerésre, mert soha nem lesz neki elég, amit kap. Az eszére hiú főnököt nagyon bosszantja, ha kiderül, hogy téved.
2. Megjelenésére kényes ...
3. Beképzelt, kényes emberre valló ...
4. Céltalan, hiábavaló ...
5. Alaptalan ...
6. Erőtlen, gyenge ...
7. Tartalmatlan ...
8. Üres ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
hiú (főnév I.)
1. Beképzelt személy, aki valóságos vagy vélt adottsága, képessége tudatában magát túlságosan sokra tartja, tetszelegve csodálja, és elvárja, hogy mások is elismerjék, dicsérjék.
A hiút kinevetik a háta mögött. A hiút valójában senki sem szereti.
2. Megjelenésére kényes személy ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
hiú (főnév II.)
Népies: Padlás; lásd: hiu
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.