határozó

A határozók az ige körülményeit pontosítják, illetve melléknevet vagy más határozót pontosítanak. Segítségükkel részletesen és pontosan tudunk beszélni az igével kapcsolatos egyéb részletekről. Állhatnak egy szóból (határozószó) és állhatnak több szóból is (határozó kifejezés – lásd alább).

A határozók segítségével mondhatjuk el, hogy hogyan történt egy cselekvés. A pontosítást árnyaló szavak is határozók.
Néhány határozó: vidáman, ugrálva, kötéllel, magasra, egyedül, délben*/

További részletezés

határozó kifejezés: Igét, melléknevet vagy másik határozót pontosító kifejezés, ami több szóból áll. Néha nevet pontosít.

egész nap fut, korához képest gyors, a tegnapinál is jobban sántítva járkál, egy fiú a térről.

név mint határozó: A mondatokban sokszor szerepel olyan név, amely nem alany, hanem az ige körülményeit pontosítja. Ez a név az utána kapcsolt névutóval (főnévraggal, névraggal, határozóraggal) együtt meghatározza, pontosítja az ige körülményeit.

Péter télen-nyáron olvas. Péter a nyitott ablak mellett olvas. Péter Zsuzsinak olvas.

A határozókat a jelentésük alapján rengeteg csoportba osztályozhatjuk, bár mindegyikük pontosító. (A szavak és toldalékok jelentéseinek megértése többet ér bármilyen csoportosításnál.) A legfontosabb határozók:

időhatározó: Az időhatározó pontosítja, leírja egy cselekvés, történés, létezési állapot (ige), egy melléknév, vagy egy másik határozó időpontját, idejét: amikor a cselekvés, történés, létezési állapot történik.

most, holnap, pillanatnyilag, jövőre, tegnapi, múltba, akkorra, időben, karácsony előtt, két hét múlva, délelőtt, délig, estére, ebéd után

helyhatározó: A helyhatározó pontosítja, leírja egy cselekvés, történés, létezési állapot (ige), egy melléknév, vagy egy másik határozó helyét, helyszínét: ahol a cselekvés, történés, létezési állapot történik.

itt, oda, innen, onnan, fenn, lenn, alul, fölül, otthon, utcán, vidéken, keletről, Budapestre, az állatkertig, a bolt felől, az asztal mellett, a konyhában

képes helyhatározó: Átvitt értelemben használt helyhatározó.

Távozott az ügyvédi pályáról. Megjelentünk a külföldi piacon.

célhatározó: A célhatározó meghatározza egy cselekvés, történés, létezési állapot (ige), egy melléknév, vagy egy másik határozó célját: az elérendő célt, amiért, aminek érdekében a cselekvés, történés, létezési állapot történik.

győzelemért, mulatságra, győzelemre törekedve, elkészítéséhez, megtalálni, tanulni, szerencsét próbálni, a tudásért, ebédre, aludni

okhatározó: Az okhatározó meghatározza egy cselekvés, történés, létezési állapot (ige), egy melléknév, vagy egy másik határozó okát: amiért, ami miatt, aminek következtében a cselekvés, történés, létezési állapot történik.

kíváncsiságból, viccből, haszna következtében, sikere miatt, eredményei alapján, vitájukból eredően, a tanár kérésére, szokásból

eredethatározó: Az eredethatározó meghatározza egy cselekvés, történés, létezési állapot (ige), egy melléknév, vagy egy másik határozó eredetét: azt, akiből, amiből, akitől, amitől a cselekvés, történés, létezési állapot kiindul.

Jókaitól, főnőktől, kenyérből, gyűjteményből, húsból és tésztából

módhatározó: A módhatározó pontosítja, leírja egy cselekvés, történés, létezési állapot (ige), egy melléknév, vagy egy másik határozó módját: ahogyan az történik vagy van.

nagyon, kéken, erősen, gyorsan, láthatatlanul, emígy, futva, figyelmesen, jól, kissé billegve, az ajtó mellett állva

állapothatározó: Az állapothatározó pontosítja, leírja egy cselekvés, történés, létezési állapot (ige) törtnénése, elvégzése közben a cselekvést, történést, létezést végző személy vagy dolog állapotát, vagy az ige, egy melléknév vagy egy másik határozó körülményeit, állapotát.

kéken, sárosan, gyorsan, láthatatlanul, emígy, futva, várakozva, veszteg, hanyatt fekve, egyedül

fokhatározó: A fokhatározó meghatározza egy cselekvés, történés, létezési állapot (ige), egy melléknév, vagy egy másik határozó fokát: amennyire igaz, amilyen fokig érvényes.

eléggé, többszörösen, részben, jelentős mértékig, alig, teljesen

hasonlító határozó: A hasonlító határozó jelzi, hogy a cselekvést, történést, létezést végző személynek vagy dolognak az ige által megjelölt jellemzőit kinek vagy minek a jellemzőivel hasonlítjuk össze: akinél, aminél, akitől, amitől nagyobb vagy kisebb mértékben történik, létezik. A hasonlító határozót csak mértékhatározóval együtt használjuk – annak pontosítására való.

versenytársaitól, szomszédtól, mindenkitől, párjánál, többieknél, mint a férfiak, a nőkhöz képest, Zsuzsánál, mint Zsuzsa

mértékhatározó: A mértékhatározó pontosítja, hogy milyen mértékben tér el valaki vagy valami másnak a hasonló jellemzőitől a cselekvést, történést, létezést végző személynek vagy dolognak az igére, egy melléknévre vagy egy másik határozóra vonatkozó összehasonlított jellemzője, tulajdonsága: amennyivel nagyobb vagy kisebb mértékben cselekszik, történik, létezik. A mértékhatározót általában a hasonlító határozóval együtt használjuk.

egy perccel, orrhosszal, kicsivel, több méterrel, mérföldekkel, mázsákkal, valamivel, sokkal

tárgyhatározó: A tárgyhatározó meghatározza a személyt vagy dolgot, amelyre az ige irányul. A tárgyra közvetlenül hat az ige, illetve a hatása arra irányul. Névből képezzük a -t toldalékkal. Lásd még: tárgy

labdát, hírt, kaput, teniszt, arcot, embert, tudást, földet, győzelmet

társhatározó: A társhatározó pontosítja, leírja egy ige történése, elvégzése közben azt a személyt vagy dolgot, aki vagy ami az alannyal együtt végzi a cselekvést, történést, létezési állapotot; illetve a társhatározó megadja, hogy az alany mely dolgokat, személyeket használ együtt. Más esetekben a társhatározó pontosítja, leírja a melléknévhez vagy egy másik határozóhoz kapcsolódó dolgot.

barátjával, családja kíséretében, ménessel, állataival együtt, tokkal, vonóval, körettel, a tanulótársával, tésztával

eszközhatározó: Az eszközhatározó pontosítja, leírja egy cselekvés, történés, létezési állapot (ige) törtnénése, elvégzése közben az igéhez, melléknévhez, vagy másik határozóhoz kapcsolódó eszközt, illetve azt az eszközt, amit az alany használ.

tűzzel, vassal, komppal, tekintetével, akaratával, szándéka révén, küldönc útján, levélben, kézjeleket használva, szemüveggel, fakanállal

részeshatározó: A részeshatározó azt a személyt vagy dolgot nevezi meg, akinek a számára, javára, részére történik az ige.

A gyereknek adtuk a játékot. A mezőgazdaságnak jó volt az eső. Az idősek számára küldjük a csomagot.

eredményhatározó: Az eredményhatározó meghatározza egy cselekvés, történés, létezési állapot (ige), egy melléknév, vagy egy másik határozó eredményét: azt, amivé, amilyenné a cselekvés, történés, létezési állapot tesz, amit az ige eredményez.

egységgé, rongyosra, péppé, tisztára, kenyérré, sikeres csapattá, kemény kővé, tapasztalttá, pirosra, a legjobb versenyzővé

számhatározó: A számhatározó meghatározza egy cselekvés, történés, létezési állapot (ige), egy melléknév, vagy egy másik határozó számát; ahányszor, ahányadszor, ahányszorosan történik vagy igaz.

először, előszörre, elsőre, kétszer, sokszor, sokadszor, akárhányszor, semennyiszer, ennyiszer

Korábbi észszerűtlen csoportosítások:

állandó határozó: Amelyik határozót a korábbi nyelvészeti felfogás szerint nem tudták a jelentése alapján besorolni, azokat az alakja alapján ebbe a kategóriába sorolták. A több szóból álló kifejezéseket nevezték így, amelyek nem illettek bele az általuk összeállított más csoportokba.

gondolkodik a megoldáson; nem hisz a szemének

komplex határozó: A korábbi nyelvészeti felfogás szerint olyan határozó, amely a szavak több jelentése miatt egyszerre több határozó fajtaként is értelmezhető. A legtöbb toldalék több jelentésű, ezért szinte mindegyik határozó ebbe a kategóriába tartozhatna.

ötven körül, csapatként, mindenképpen

kötött határozó: A korábbi nyelvészeti felfogás szerint olyan határozó, amely nélkül a mondat értelmetlen.

A barátaim szigorúnak tartanak. Furcsán éreztem magamat.

szabad határozó: A korábbi nyelvészeti felfogás szerint olyan határozó, amely nélkül a mondat értelmes marad.

Lágyan hull a hó. A házunk előtt játszanak a gyerekek.