határ
határ (főnév)
Kijelölt szél, rész, korlát, amely egy területet, folyamatot, jelenséget elválaszt más hasonlótól.
Az ország határait megvédi a hadsereg. A határok ma már nem jelentenek akadályt az utazás vagy a kereskedelem számára. A józan ész határain belül kell elbírálni egy dolgot. A terjedő fertőzésnek sikerült határt szabni.
További részletezés
1. Összefüggő földterület széle.
A telek határát földmérők mérték ki. Az ország határának átlépéséhez ma már sok esetben a személyi igazolvány elég okirat.
2. Térképen vonal ...
3. Szélen levő terület ...
4. Térbeli szél ...
5. Megművelt földterület ...
6. Természeti környezet ...
7. Időbeli végpont ...
8. Szélső érték ...
9. Választóvonal ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
határ (melléknév)
Népies: Nagy kiterjedésű (rész, mérték), sok vagy nagy (halom, rakás).
A gazda egy egész határ szénát begyűjtött télre. Az asszony egy határ babot kifejtett egyedül.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.