harcol
harcol (ige)
Fegyveres küzdelmet folytat; fegyverrel a kezében legyőzni igyekszik a másikat.
A csatatéren két sereg harcol egymás ellen. A katona az életéért harcol.
További részletezés
1. Átvitt értelemben: Erős és kitartó küzdelmet folytat egy cél érdekében; elszántan halad a célja felé, és közben megküzd az akadályokkal.
Az orvosok harcolnak a beteg életéért. Az ember harcol a rossz szokásai ellen.
2. Jelentős gondot orvosol ...
3. Lelkesen küzd ...
4. Összekap vele ...
5. felülmúlni igyekszik ...
6. küzd egymással szemben ...
7. Sokat bajlódik ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.