hangzó
hangzó (főnév)
Hang, vagy betű, melyet másik hang segítsége nélkül ki lehet mondani; magánhangzó. Ilyenek: a, á, e, é, é, i, í, o, ó, ö, ö, u, ú, ü, ü.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
Hang, vagy betű, melyet másik hang segítsége nélkül ki lehet mondani; magánhangzó. Ilyenek: a, á, e, é, é, i, í, o, ó, ö, ö, u, ú, ü, ü.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.