gong
gong (főnév)
1. Szabadon függő homorú korong, amit jeladásra használnak. Fémből, főleg bronzból készül, ütésre a haranghoz hasonló zengő hangot ad ki, megkondul.
A gong szava a rendezvény kezdetét jelzi. A szerzetes megüti a gongot.
2. Ütőhangszer ...
3. Zenekari hangszer ...
4. Ütőhangszer hangja ...
5. Fémszerű hang ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.