görög
görög (melléknév)
1. Hellász területén beszélt (nyelv), amelynek ókori, klasszikus változatát az i. e. 800 és i. e. 300 között beszélték a Balkán-félsziget déli részén, az Égei-tenger szigetein és partvidékén, Kréta és Ciprus szigetét is beleértve. Írásban tovább, egészen i. u. 600-ig használták. Később ez a nyelv az évszázadok alatt a mai beszélt formájúra változott.
Megjegyzés: A görög szavak nem csupán az ógörög korból kerültek át nyelvünkbe, így valójában kortól függetlenül, bármilyen – az ógörögből kifejlődött – nyelvi változatot is ezzel a szóval jelölünk.
Az európai kultúrában a latin nyelv mellett a görög nyelv is egyike a klasszikus nyelveknek. Az Újszövetséget eredetileg görög nyelven írták.
2. Balkán-félsziget déli részén élő ...
3. Balkán-félsziget déli részén élőkkel kapcsolatos ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
görög (főnév)
1. Hellász lakosa; a dél-kelet európai félszigeten élő nép egy tagja, főleg férfi.
A szakállas görög híres halász hírében állt. A lány az egyetemen megismerkedett egy göröggel, aki elhívta őt a szüleihez vakációra.
2. Szatócs ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
görög (ige I.)
1. Forogva halad; kerekded alakú tárgy (vagy élőlény) földön vagy más alapzaton helyet változtat az oldalain támaszkodva, újra meg újra átfordulva; gurul.
A hordó hangosan görög két gerendán. A gyerekek hangosan kacagva görögtek a töltés oldalán, és lenyomták a nagy füvet.
2. Lassan, nehézkesen halad ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
görög (ige II.)
Párosodik; nőstény disznó párosodási készségét jellegzetes hanggal jelzi.
Görög a tavalyi disznó, már annak is malaca lesz. Az öreg koca már nem görög, hamarosan levágják.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.