fér
fér (ige)
Térbe bejut, képes bele vagy hozzá kerülni.
A kövér ember nem fér a szűk ruhába. A kulcs pontosan a zárba fér. A vadászkutya a sarokba szorított rókához fér.
További részletezés
1. Körülhatárolt részt elfoglal; térfogatának megfelelően elegendő tér jut neki az adott helyen.
A kenyér még a szatyorba fér. A nyaralni induló család minden ruhája a nagy bőröndbe fér.
2. Eljut hozzá ...
3. Nem ártana neki ...
4. Békében megvan ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.