fon
fon (ige)
Kötegbe fog; szálakat, hosszúkás hajlékony részeket egymásba rögzít.
A nagymama a kislány haját fonja. A cérnázó gépek cérnává fonják a szálakat.
További részletezés
1. Szálakat összetartozóvá sodor, így egységes fonalat kap.
Régen kézi munkával fonták a fonalat. Ma gépek fonják a szövetnek való szálakat.
2. Hajtogatva egymásba teker ...
3. Hajlékony szálak közé dug ...
4. hajlékony részek közé dug ...
5. Egymáshoz kapcsolva közöl ...
6. Macska az elégedettségét jelzi ...
7. Elülső lábait mozgatja ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
fon (főnév)
Műszaki: Hangerő mértékegysége; a hangérzet erősségének méréséhez használt mérték tiszta hangok hangosságának mérésre.
Az 1 fon éppen olyan hangerőt jelent, mint a méréshez használt összehasonlító hangforrás hangereje. 0 fon pontosan a hallásküszöb hangerejének felel meg. A nem hallható zajok a negatív fon tartományba tartoznak.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
-fon (melléknévképző)
Lásd: fono-, fon-, -fon
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.