ficánkol
ficánkol, fickándozik (ige)
1. Féktelenül ugrál; gyermek, fiatal nagyobb állat, főleg ló, szabad jókedvében testét vagy végtagjait játszi elevenséggel, vidámsággal ide-oda dobálja; féktelen, szertelen mozdulatokkal ugrál.
A csikó a legelő kanca körül ficánkolt. A gyerekek egész délelőtt az udvaron ficánkoltak.
2. Görcsösen rángatózik ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.