feltámad
feltámad (ige)
1. Tömegesen lázadni kezd; hirtelen az elnyomás ellen zendül, felkel.
A sok szenvedés miatt feltámadt a nép. A könyörtelenség láttán feltámadtak a matrózok.
2. Újra életre kel ...
3. Újra hatni kezd ...
4. Újra megjelenik ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.