felszín
felszín (főnév)
Határoló felület, egy test, tárgy külső takarója, ennek látható, tapintható oldala, lapja.
A reszelő felszíne érdes. A tó felszínén csónakok himbálóznak a hullámzásban. Az asszony a kapájával felszínre hozta a gyomok gyökereit. A diák kiszámolta a kocka felszínének nagyságát.
További részletezés
1. Külső oldal; egy tárgynak, testnek a külvilággal közvetlenül érintkező határa; külső, felső lapja, rétege.
Az asztallap felszínét fényesre lakkozták. A fal felszíne fehérre van festve.
2. Víz tükre ...
3. termőtalaj ...
4. Felső réteg ...
5. Külső méret ...
6. Lényeget eltakaró rész ...
7. Lényegtelen rész ...
8. Érdeklődés helye ...
9. Vezető szerep helye ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.