felkiáltó
felkiáltó (melléknév)
1. Teli torokból közlő (személy), aki nyomatékkal, hangosan beszél, hogy távolról is meghallják.
A hír hallatára felkiáltó férfira sokan felfigyeltek. Az utcáról felkiáltó árus megvárta a vevőket.
2. Erős érzelmi töltésű ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
felkiáltó (főnév)
Hangosan szóló személy, aki nyomatékkal, kiabálva beszél.
A rendőrség kiemelte a tömegből a rendezvényt megzavaró felkiáltókat. Az ijedtében felkiáltó elmenekült a helyszínről.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.