felkel

Cselekvésbe kezd. Álló vagy magas helyzetbe emelkedik és észlelhetővé, kezdeményezővé válik.

Az asszony felkelt az ágyból, és kiment a konyhába reggelit készíteni. A beteg családja örül, hogy már felkel, és sétálni kezd. A munkások felkeltek az ebédlőasztaltól, és visszamentek dolgozni. A nép megelégelte rossz sorsát, és felkelt elnyomói ellen.

További részletezés

1. Ültéből, fektéből feláll.

A belépő főnök láttán felkelt az asztaltól a dolgozó. Az ágyban fekve olvasta a könyvét, majd azt megunva felkelt, és elment sétálni.

2. Fekvőhelyét elhagyja ...

3. Feljön az égre ...

4. ellenségre támad ...

5. érzés feltámad ...