felfog
felfog (ige)
Irányítása alá von. Mozgást, hatást érzékel és megfelelően irányítva a káros következményét tompítja.
A pajzs felfogja az ellenfél csapásait. Az ereszcsatorna felfogja az esőt, és elvezeti azt. A kesztyű felfogja az ütést.
További részletezés
1. Felemelve tart, hogy kár ne érje.
A lány felfogja a kabátját, hogy ne érjen bele a sárba. Amikor felfogta a szoknyája szélét, kilátszott a térde.
2. Esés közben elkap ...
3. Kivéd egy támadást ...
4. Tovaterjedésében megakadályoz ...
5. Jelentést megért ...
6. Hozzáállást mutat ...
7. Műszerrel érzékel ...
8. Személyt felkarol ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.