feleszmél
feleszmél (ige)
1. Ráébred a valóságra, felismeri a helyét, helyzetét; önkívületi állapotból kikerül.
A lázas beteg állapota javult, feleszmélt. Az elájult lány friss levegőhöz jutva feleszmél.
2. Hirtelen rájön ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.