felemelkedés
felemelkedés (ige)
1. Álló helyzetbe kerülés; ülő, fekvő testhelyzetből fölkelés.
Ültéből felemelkedéssel tiszteleg a katona, amikor belép egy tiszt. A nénikének már nehéz a felemelkedés a padról, amikor a vendégek bekopognak hozzá.
2. levegőbe röpülés ...
3. Magasabb fokra jutás ...
4. Tekintélyessé válás ...
5. Nemes érzésűvé válás ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.