fel
fel-, föl- (igekötő)
Magasabb hely, szint irányába haladva, változva.
Felmegyünk a padlásra. Felemeltem a lábamat. Délre felszállt a köd.
További részletezés
1. A látóhatárnál magasabban lévő helyre mozogva.
Felkel a nap. Lassacskán felbukkannak a csillagok.
2. Központi helyre ...
3. Magasabb helyzetbe ...
4. Álló helyzetbe ...
5. kiindulási ponthoz közelítő ...
6. fontosabb oldalával fölfelé ...
7. El a földtől ...
8. kinn az ágyból ...
9. fontos személyhez ...
10. vezető helyzetbe ...
11. kisebb részekre ...
12. Nagyobb méretűre ...
13. jobb helyzetbe vagy állapotba ...
14. magas hangok felé ...
15. Teljesen végig ...
16. Teljes mértékben eltérővé ...
17. Véget érve ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
fel (melléknévi előtag)
1. Magas jellemzőjű; felső.
felhang, felhám, felszín, felhas
A felkar a vállnál kezdődik. A felhám a bőr külső része.
2. szinten túli ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
fel, föl (határozószó)
Magasabb hely, szint irányába haladva, változva.
Apa elindult fel az emeletre. A léggömb emelkedni kezdett fel a felhők közé.
További részletezés
1. A látóhatárnál magasabban lévő helyre.
A fák mögül emelkedik a nap fel egyre magasabbra. Lassacskán kúsznak a csillagok az égen fel a látóhatártól.
2. északabbra lévő helyre ...
3. magasabbra ...
4. Magasabban lévő szintig ...
5. Álló helyzetbe ...
6. fontosabb oldalával fölfelé ...
7. Sorrend elejéig ...
8. közelebb van egy kiindulási ponthoz ...
9. vezető helyzetbe ...
10. kinn az ágyból ...
11. Végig ...
12. Hatást jelez ...
13. akció hangsúlyozását jelzi ...
14. Szállj be ...
15. Igenlő választ helyettesít ...
16. Odafent ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.