falcol
falcol (ige)
1. Műszaki: Vájattal egymásba illeszt anyagot, különösen fát, fémet; részeket vágott horonnyal egymásba illeszt vagy ráhajtással egymásra forraszt.
Az asztalos padlódeszkát falcol. A bádogos a tetőlemezt falcolja.
2. Cserzett bőrt puhít ...
3. Ívet összehajtogat ...
4. Kötésbe erősít ...
5. Hajlító éllel ellát ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.