fal
fal (főnév)
Teret határoló építmény, amely az épület külső felülete, vagy belső helyiségeket választ el egymástól.
A falon ablakok és egy bejárati ajtó van. A két szobát elválasztó fal vékony.
További részletezés
1. Függőleges épületelem; téglából, kőből, betonból vagy akár acélból és üvegből készült függőleges felület, amely vagy az épület tetejét, illetve további emeleteit tartja, vagy a benne levő tereket választja el egymástól.
A régi ház falai már omladozni kezdtek. A ház elülső falát már lebontották, a téglákat széthordták. A hosszú helyiség közepén utólag egy falat húztak fel, és ezzel két jókora szobát kaptak.
2. Elkerítő vagy védő építmény ...
3. Térelválasztó elem ...
4. Körülvevő rész ...
5. Meredek oldal ...
6. Szándékos akadály ...
7. Elválasztó ellentét ...
8. Szilárd egység ...
9. Megtévesztő viselkedés ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
fal (ige)
Mohón eszik; zabál.
Az éhes ember falja az ételt. A gyerekek gyakran falják a süteményt, annyira ízlik nekik.
További részletezés
1. Nagy harapásokkal eszik, mohón nyel, illetlenül táplálkozik.
Az éhes gyerek mohón falta az eléje tett ételt. A kislány gyorsan falta a csokit.
2. Mohón olvas ...
3. Illetlenül bámul ...
4. üzemanyagot fogyaszt ...
5. nagyobb távolságot megtesz ...
6. Ételt eszik ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.