Tartalom

fúj

fúj (ige)

Levegőt erősen kijuttat tüdőből, arra alkalmas eszközből, és ezzel együtt esetleg más anyagot is kiáramoltat, szétszór.

Az asszony légfrissítőt fúj a flakonból a szoba levegőjébe. A náthás gyerek az orrát fújja. A vendég az étteremben a kanálba vett forró levest fújja. A dühös bika már erősen fúj.

További részletezés

1. Erősen kilélegez; ember, állat tüdejéből orrán vagy száján keresztül a szokottnál nagyobb mennyiségű levegőt szorít ki, gyakran fáradtsága vagy indulata jeléül, és eközben lihegésre emlékeztető hangot ad.

A felidegesített férfi nagyot fújt haragjában, és eltorzult az arca. A győztes futó még fúj párat, majd mosolyogva szétnéz.

2. Kiáramló levegőt ráirányít ...

3. Kiáramló levegővel együtt kiáraszt ...

4. Kiáramló levegőt egy nyílásba irányít ...

5. Résen át levegőt bocsát ki ...

6. Résen át anyagot kijuttat ...

7. Képlékeny alakot formál ...

8. Jelet ...

9. Szél mozgat ...

10. Hangosan énekel ...

11. Emlékezetből elhadar ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.