Tartalom

eszmél

eszmél (ige)

Ráébred a valóságra; felismeri a helyét, környezetét, helyzetét.

A lázas beteg túl van a nehezén, már eszmél. A nagypapa gyorsan eszmél, és elkapja a jégen megcsúszó unokáját.

További részletezés

1. Öntudata működni kezd; álmából, ájultságából, eszméletvesztéséből ébredve magához térve tudja, hogy ki ő, hol van és mi történik vele.

A beteg a műtét után gyorsan eszmél, és felismeri az ágya körül állókat. A reggeli fényekre tisztán eszmél az álmából ébredő férfi.

2. Tudatára ébred ...

3. Eltűnődve rádöbben ...

4. Emlékszik rá ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.