erőltetett

1. Rákényszerített. Olyan, amit valakire az akarata ellenére, ellenkezésének figyelembevétele nélkül, sőt annak letörésével kényszerítenek; erővel, erőszakkal ki- vagy rákényszerített, ráerőszakolt.

A gyerekre erőltetett evés vége gyomorrontás lett. Egy baráti kapcsolat nem lehet erőltetett.

2. Túlságosan nagy erőkifejtést kívánó, megerőltető.

A katonaságnál nem ritka az erőltetett menet. Az erőltetett munkatempóba hamar belefárad az ember.

3. Magára erőszakolt, nem szívből jövő, nem természetes életjelenség, magatartás; kényszeredett, mesterkélt.

A lány erőltetett nevetéséből a fiú látta, hogy nincs sok esélye nála. A társaság erőltetett jó kedélyű társalgása mögött súlyos személyes ellentétek feszültek.*/