előtör
előtör (ige)
1. Hirtelen előrohan; kirontva előbukkan.
A zaj hallatán előtör a bokrok közül egy fácán. A megtámadott bűnözők előtörtek a búvóhelyükről.
2. Hirtelen kiömlik ...
3. Hirtelen felhangzik ...
4. Hirtelen megnyilvánul ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.