Tartalom

elvetél

elvetél (ige)

1. Halott kölyköt hoz a világra; nőstény állat idő előtt egy fejletlen magzatot hoz a világra.

A fiatal bárány elvetélt, mert még nem bírta kihordani az utódját. A beteg ló idő előtt elvetélt.

2. Életképtelen utódot szül ...

3. Nem valósul meg ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.