elbukik
elbukik (ige)
Elesik haladás közben egy személy; haladása megakad, sikere meghiúsul.
A szaladó gyerek a küszöbben megbotlik és elbukik. A rohanó férfi a nagy igyekezetben elbukik. A sikeres karrier egy becsületbeli ügy miatt elbukik. A csapat a bajnokság döntőjében elbukik.
További részletezés
1. Megbotlik és elesik járás közben két lépés közt.
A sötétben könnyen elbukik az ember. A járni tanuló kisgyerek még könnyen elbukik.
2. Sikertelen lesz ...
3. Vereséget szenved ...
4. Tanévet ismétel ...
5. Elveszik ...
6. Becsület sérül ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.