együttérzés
együttérzés (főnév)
1. Osztozás más érzéseiben; egy másik személy érzelmének (főleg fájdalmának, szenvedésének, bánatának) megértése, átérzése; vele ugyanaz érzése.
A család barátja együttérzéssel szólt a gyászolókhoz. Az együttérzésében neki is kicsordultak a könnyei.
2. Megnyilvánuló részvét ...
3. Önpusztító szánakozás ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.