együttélés
együttélés (főnév)
1. Közös élet; más személyek mellett ugyanazon térben, területen működés.
A közös lakásban együttélés legfőbb szabálya, hogy hallgasd meg a másik kéréseit és tartsd tiszteletben a többiek igényeit is. Az együttélés könnyebb, ha nem erőt, hanem megértést használsz.
2. Házastársi kapcsolat ...
3. Kölcsönösen előnyös életközösség ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.