dúdol
dúdol (ige)
1. Csendesen dalol; orrán keresztül vagy nyitott szájjal, zümmögő, mormogó hangon dalol magában szöveg nélkül, vagy a szöveget csak elnagyoltan, mellékesen mondva.
A legény jókedvében egy dalt dúdolt az úton. A lánycsapat először csak dúdolta a dalt, majd rá is zendített.
2. Tompán zúg ...
3. Mély hangon vonít ...
4. Sírdogál ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.