dít
-dít (igeképző)
Másnak okozza az említett cselekvést, történést, folyamatot; az említett cselekvés, történés, folyamat nem rá hat, hanem ő teszi egy másik személlyel vagy dologgal.
zeng - zendít, zúg - zúdít, leng - lendít, bőg - bődít, buzog - buzdít
A harangot megkondítják, amikor tűz üt ki.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.